Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Tengerimalac

A TENGERIMALACOK TARTÁSÁRÓL

Általános tudnivalók:

Ez a Dél-Amerikából származó rágcsáló igen hosszú ideig él, megfelelő tartás esetén akár 6-8 évig is kedvencünk lehet, kopasz társai azonban ritkán élnek 3-4 évnél tovább. Testtömege 900 és 1200 gramm között változik. Számos szín- és szőrváltozatban létezik és sok fajtába sorolható a szőr hossza, minősége és a rozetták (szőrforgók) száma és elhelyezkedése alapján.

Etetés:
A tengerimalac etetésénél figyelembe kell venni, hogy nem magevő. A természetben leginkább fűfélékkel és más zöld növényekkel táplálkozik, ezért adjunk neki elsősorban szénát, zöldféléket, nyáron füvet és a többi rágcsáló számára megfelelő magkeverék helyett kifejezetten tengerimalacoknak készült magas C-vitamin tartalmú tápot. Az új táplálékot mindig fokozatosan, kis adagokban vezessük be az étrendjébe, hiszen az állat bélflórája nagyon érzékeny minden változásra.

Érdekes, hogy a tengerimalac tejfogai már az anya méhében töltött idő alatt felszívódnak és az állatka maradó fogakkal születik. Ezeknek a fogaknak nincs gyökerük és mivel egész élete során folyamatosan nőnek, állandó koptatást igényelnek, Éppen ezért széna mindig legyen az állatok előtt, hiszen ez koptatja a fogakat és elengedhetetlen a megfelelő emésztés, illetve bélműködés fenntartásához. Ne vegyünk megbarnult, nedves, poros vagy penészes szénát. A jó széna kellemes illata a csomagoláson keresztül is érezhető. Száraz kenyeret ne adjunk az állatnak, mert nem tesz jót az emésztésének, fogkoptatás céljára pedig ott van a széna.

Tavasszal és nyáron friss füvet is szedhetünk az állatnak. Olyan területet válasszunk, ami nem forgalmas út közelében fekszik, nem szennyezett kutyaürülékkel, illetve vegyszerrel. Ha első alkalommal vagy a téli kihagyás után először adunk füvet, csak kis adagokban, fokozatosan szoktassuk hozzá az állatot. Ha a fű nedves, etetés előtt kicsit fonnyasszuk meg.

A zöldségek közül adhatunk céklát, petrezselyemzöldet, spenótot kis mennyiségben, paradicsomot, paprikát (ha nem műtrágyázottak), zsenge kukoricabajuszt, a kukoricacső zsenge héját, búzacsírát és számos gyümölcsöt, almát, körtét, a magas gyümölcstartalmúakból (sütőtök, görögdinnye) azonban csak keveset adjunk. Burgonyát a magas keményítőtartalma miatt ne adjunk. Könnyen megjegyezhető, hogy a "k" betűvel kezdődő zöldségek (karalábé, karfiol, káposzta) sem adhatók a tengerimalacnak, mivel felfúvódást okozhatnak. Salátát egyáltalán ne adjunk az állatnak, mivel a műtrágyákból, vegyszerekből, amikkel kezelik, jelentős mennyiségű káros anyagot tud felhalmozni a szöveteiben és ez a tengerimalacra nézve életveszélyt jelent. Minden zöldséget alaposan mossunk meg etetés előtt.

Az a nézet, miszerint a rágcsálóknak a zöldségek mellett nincs szükségük külön vízre, téves. Víz mindig legyen az állatok előtt! Az itatótálkát rendszerint hamar kiborítják, bepiszkítják, ezért jobb golyós önitatót használni. A tengerimalacok általában könnyen megtanulják a használatát, csak folyamatosan hagyjuk bent a ketrecben, akkor is, ha az első napokban – hetekben nem mutat érdeklődést iránta.

Tartási körülmények, szaporítás:

A tengerimalac tartására egyaránt megfelel a ketrec és a terrárium is, 16-20 ˚C, szobahőmérséklet a megfelelő számukra, de fontos, hogy hirtelen hőingadozás ne érje őket. A nagy meleget nehezebben viselik, mivel nincsenek a hőleadást segítő verejtékmirigyeik és lihegni sem tudnak. A kopasz malacoknál mindig terráriumot használjunk és ennek tetejét is félig takarjuk le egy üveglappal (azért levegő jusson be!) és a szoba melegebb sarkában helyezzük el, mert ők - mivel nincs a hőt megtartó szőrtakarójuk – magasabb hőmérsékletet igényelnek.

A tengerimalacot sose tartsuk együtt más fajú állattal (pl. törpenyúllal), mert nagyban eltérnek az igényeik!

Ha szabadon engedjük az állatot a lakásban, vigyázzunk rá, hogy ne jusson dísznövények közelébe, hiszen ezek mérgezőek lehetnek a számára. Óvjuk a szabadon lévő elektromos vezetékeket, telefonkábeleket is.

A tengerimalac a természetben 5-10 egyedből álló csoportokban él, ezért sokkal jobban érzi magát, ha lehet egy társa. Két nőstény – főleg ha fiatal koruktól összeszoktak – gond nélkül tarthatók együtt. Felnőtt hímhez célszerű egy másik, még ivaréretlen kölyök hím állatot vásárolni, vagy az elején két hím kölyköt beszerezni, így elkerülhetőek a rangsorért folytatott harcok. Több ivarérett hím közé, illetve velük egy légtérbe azonban soha ne tegyünk nőstényt, mivel annak szagát megérezve állandóak lesznek a verekedések. Ha nőstényt és hímet szeretnénk együtt tartani, arra fel kell készülnünk, hogy minden bizonnyal néhány hónapon belül már többen lesznek. A kutyáktól eltérően a nőstény tengerimalac egész évben 16-18 naponta ivarzik, de ekkor sem mutat jellemző tüneteket, és mivel a párzás másodpercek alatt lezajlik, esélyünk sincs közbeavatkozni. Tehát csak akkor válasszuk ezt a tartási módot, ha megfelelő új gazdikat tudunk találni a kicsiknek. Fontos figyelembe venni, hogy a tengerimalac (hím és nőstény egyaránt) már 1-2 hónapos korában elérheti az ivarérettséget, de ez a korai vemhesség nagyon veszélyes lehet az anyára nézve. A vemhesség átlagosan 68-71 napig tart és a legtöbbször 1-4 kölyök születik, amelyek teljesen fejlettek, szőrösek, a szemük nyitva van és 1-2 napon belül az anyatej mellett már elkezdenek szilárd eleséget is rágcsálni. Ha kölyköket szeretnénk, az anyának 1 éves kora előtt egyszer ellenie kell, mert erre az életkorra a két medencecsont középen egy erős rostos-porcos szövettel egymáshoz rögzül, ezért a későbbi első elléseknél már sok esetben nem tud eléggé szétnyílni, így ellési nehézségekhez vezethet és ez az állat pusztulását is okozhatja. Azonban ha az állat 1 éves kora előtt ellik egyszer, ez az összenövés nem következik be és a további elléseknél sem lesz gond

Ha további kérdései lennének, illetve bármilyen rendelleneséget tapasztal tengerimalacával kapcsolatban,forduljon hozzánk bizalommal!