Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Oltások

I. ÚJ KEDVENC A HÁZNÁL

Egy kedves kiskutya vagy kiscica nagy örömet és sok gondot okoz új gazdijának. Hogy ezt az örömet hosszú időre megőrizzük, a legfontosabb betegségek felismeréséről, megelőzéséről, kezeléséről szeretnénk Önnek rövid összefoglalót adni.

Rendszeres védőoltásokkal megelőzhetjük a súlyos fertőző betegségek kialakulását és terjedését. Közülük néhány ránk, emberekre is veszélyes! E betegségek nagyobb részét vírusok, kisebb részét baktériumok okozzák. A baktériumok okozta megbetegedéseket antibiotikumokkal kezeljük. A vírusok által előidézett fertőzések ellen napjainkban még nem áll rendelkezésünkre hatékony gyógyszer, a védekezés kulcsa ezért a megelőzésben, a szervezet saját védekezőképességének ”felvértezésében” rejlik. A védőoltás ugyanis kedvencünk immunrendszerét védőanyagok előállítására ösztönzi, amelyek egy későbbi fertőzés esetén hatásosan elpusztítják a szervezetet megtámadó vírust. Sűrűn lakott helyeken (pl. lakótelepek) rendszeres oltásban nem részesült állatok között egy-egy járvány gyorsan terjed.

Minden tulajdonos saját felelőssége tehát, hogy az évenkénti kötelező veszettség elleni oltás mellett az ajánlott kombinált oltásokat is beadatja állatorvosával kedvencének.

II. A KÖLYKÖK VÉDŐOLTÁSAI

Az újszülött állatok anyjuk tejéből jutnak az első olyan védőanyagokhoz, melyek óvják őket a fertőzésektől. Az anyatejben a védőanyag mennyiségét befolyásolja, hogy az anyaállat részesült-e korábban rendszeres oltásban. Oltott anyák több ellenanyagot adnak át kölykeiknek. Elválasztás után az 5-6. héten az utódokban rövid időn belül lecsökken az anyai védőanyagok szintje, így szükséges az aktív védelem mielőbbi kialakítása. Az első oltás ideje éppen ezért a 6-7. héten a legideálisabb.

Kiskutyák védőoltásai:

1. Parvovírus elleni első oltás 6-7 hetes korban esedékes az első féregtelenítéssel együtt.
2. Első kombinált oltás ideje 8-9 hetes kor, ekkor szükséges a féregtelenítés ismétlése is.
3. Parvovírus elleni ismétlő oltás 10-11 hetes korban van.
4. Kombinált ismétlő oltás 12-13 hetes korban javasolt.

A kombinált oltás a következő betegségek ellen nyújt hatékony védelmet: szopornyica, leptospirózis, parainfluenza, fertőző májgyulladás, adenovírusos megbetegedés. Az oltások ismétlésére azért van szükség, mert az első vakcinázás után az immunválasz még nem ad elegendő védettséget az „utcai” vírusok ellen.

5. Az első veszettség elleni védőoltást a hatósági előírások szerint féléves korig kötelező megkapni a kutyusoknak.
6. Veszettség elleni oltás ismétlése 6 hónap múlva (egy éves korig!) szintén hatósági előírások alapján kötelező.

Kiscicák védőoltásai:

1. Első oltásuk kombinált vakcinával történik (6-7. hét), melyben a védettséget kiváltó ellenanyagok a pánleukopénia, a herpesz- és kalicivírusok okozta megbetegedésektől védenek.
2. Ennek az oltásnak a megismétlése 2 hét múlva (8-9. hét) történik.
3. Cicák első veszettség elleni oltása 11-12 hetes életkorban javasolt.
4. Veszettség elleni ismétlő oltás másfél éves korban ajánlott.

III. FELNŐTT KUTYÁK, CICÁK VÉDŐOLTÁSAI

Az alapoltásokkal szerzett immunitás nem tart egész életen át. Évente egyszer szükséges emlékeztetni a szervezet védekező rendszerét egy veszettség elleni és egy kombinált oltás adásával. Így egy estleges fertőzés esetén még a lappangási időn belül megfékezhető a betegség. Az oltások kimaradásával kedvencünk védtelenné válik a fertőzésekkel szemben, és ha túl is éli a súlyos betegséget, gyakran életre szóló, maradandó károsodásokat szenved.


IV. BETEGSÉGEK, MELYEK ELLEN VÉDŐOLTÁS ADHATÓ

1. Veszettség (kötelező!)

A legsúlyosabb, állatról állatra és állatról emberre terjedő, idegrendszeri tüneteket (nyálzás, görcsök, tudatzavar) okozó, halálos kimenetelű betegség. A fertőződés harapás, karmolás útján történik. Ezért, ha bármilyen állat embert harapott meg és az állat nincs beoltva veszettség ellen, úgy a fertőzés gyanúja nem zárható ki. A megmart embert a háziorvos véleményezése alapján oltási sorozatban kell részesíteni. Az állatot 14 napig tartó megfigyelés alá kell vonni és ez idő alatt veszettség-oltást nem kaphat.

2. Kutyák parvovírusos bélgyulladása

A betegség súlyos véres, vízszerű hasmenéssel, csillapíthatatlan hányással jár. Minél fiatalabb a kutya, annál kisebb az esély a gyógyulásra. A vírus igen ellenálló: hónapokig fertőzőképes marad, akár a cipőnkön is bevihetjük a kölykök tartózkodási helyére, nem szükséges a közvetlen érintkezés a beteg állattal. Ezért fontos, hogy az első oltást mihamarabb (6-7. héten) megkapják a fiatal állatok.

3. Kutyák szopornyicája

Fiatal és rendszeresen nem oltott állatoknál eleinte légző- és emésztőszervi tüneteket okoz, melyeket rendszerint a legyengült szervezetet könnyedén megtámadó baktériumos felülfertőzés súlyosbít. Gyakran alakul át lesoványosodással és gyógyíthatatlan idegrendszeri elváltozásokkal járó idült megbetegedéssé. A fertőződés cseppfertőzéssel (tüsszentés, köhögés) történik.

4. Kutyák fertőző májgyulladása (Rubarth-kór)

Rendkívül ragályos vírus, mely súlyos májkárosodást (sárgaságot), időnként légzőrendszeri tüneteket (köhögés) okoz. A betegséget túlélt kutya egész életében üríti a vírusokat, így veszélyezteti az oltatlan kutyákat.

5. Kutyák kennelköhögése

Olyan tünetcsoportot nevezünk így, melyet több kórokozó (adenovírus, szopornyica- és parainfluenza-vírus) együttesen okoz, különösen olyan helyeken fertőz, ahol sok kutya van együtt (tenyészetek, kiállítások). Kezdeti tünetei: száraz, erős köhögés, orrfolyás.

6. Kutyák leptospirózisa

Állatról emberre is terjedő baktérium okozza, mely a májat és/vagy a vesét támadja meg. A fertőződés a vizelettel történik. A vese maradandó károsodását, súlyos esetben az állat elpusztulását is eredményezheti. Magas lázzal, sárgasággal, lesoványodással, gyengeséggel jár.

7. Kutyák coronavírusos gyomor- és bélgyulladása

Főleg visszatérő hányásban, ritkábban hasmenésben megnyilvánuló megbetegedés. Fiatal és idős állatoknál ősszel és tavasszal gyakrabban, járványszerűen jelentkezik.

8. Macskák leukózisa

Vírus okozta, elterjedt betegség. Valamennyi váladékkal (nyál, vizelet, sperma) terjed, a lappangási ideje több hónap, akár néhány év is lehet. A vérképző és védekező szerveket támadja meg, fokozatosan gyengíti a cica immunrendszerét. Kóros lesoványodással, vérszegénységgel, szájgyulladással jár. A legyengült szervezetet egyébként megbetegedést nem okozó baktériumok támadják meg újra és újra, ami végül az állat elhullásához vezet.

9. Macskák fertőző hashártyagyulladása (FIP)

Valamennyi váladékkal terjedő gyógyíthatatlan betegség. A vírus hasüregi izzadmány felhalmozódásával járó hashártyagyulladást okoz, vagy a belső szervekben daganatszerű gócokat hoz létre. Az állat lesoványodik, hastérfogata mégis nő, állandóan lázas, végül elpusztul.

10. Macskák fertőző bélgyulladása (pánleukopénia)

A kutyákéhoz hasonló parvovírus okozza. Főleg a kölyköknél jelentkeznek súlyos hasmenéses tünetek, melyek elhullással is járhatnak. Vemhes macskáknál vetélés, az újszülötteknél agykárosodás alakulhat ki.

11. Macskainfluenza

Herpeszvírusok és kalicivírusok terjesztik, légzőszervi tüneteket okoz: a cicánál a kötőhártyák gyulladását, orrfolyást, tüsszögést, lázat, elesettséget tapasztalunk. Gyakran társul az immunrendszert gyengítő (pl.: leukózis) betegségekhez.

12. Coronavírusos fertőzés

Ha túlestünk kiskutyánk kötelezően ajánlott oltásain (parvovírus elleni és kombinált oltások), akkor megvédtük az életét közvetlenül veszélyeztető vírusoktól, baktériumoktól. Számtalan fertőző betegséget ismerünk, melyek általában nem járnak az állat pusztulásával, de a fiatal szervezetet legyengítik, és csak hosszas gyógykezeléssel orvosolhatóak.

A tavasz és az ősz esős időszakaiban gyakorta járványszerűen jelentkező coronavírus okozta gyomor- és bélgyulladás ebbe a csoportba tartozik. Mivel a vírus szájon keresztül terjed, a fertőződést a kutyus a séta során könnyedén összeszedheti. Legjellemzőbb tünetek a csillapíthatatlan hányás, bágyadtság, étvágytalanság, hasmenés. A kialakult gyomor- és bélgyulladás erős hasi fájdalommal jár, a tünetek megjelenésekor ezért mindenképpen forduljunk állatorvoshoz. Minél előbb megkezdődik a kutyus orvosi gyógykezelése, annál könnyebben megelőzhetőek a betegség másodlagos szövődményei. A kezelés része a szigorú diéta is: a gyomor teljes kiürüléséig a kutyus semmit nem ehet, majd csak fokozatosan, könnyen emészthető, diétás ételekkel térhet vissza megszokott étrendjéhez. A gyógyulás egy-másfél hétig tart. Coronavírus ellen már létezik hatékony vakcina. A vakcina adásával a megbetegedés és annak szövődményei, nem utolsó sorban pedig a hosszas és költséges kezelés is megelőzhető.

13. Gombás fertőzések

Az állatról emberre terjedő gombás fertőzések kellemetlen bőrbetegségeket okozhatnak, amelyek ezért komoly odafigyelést igényelnek. A legveszélyeztetettebbek a gyermekek és fiatal felnőttek, akik gyakrabban kerülnek kapcsolatba az állatokkal. A fertőzés közvetlen kontaktussal (simogatás) terjed. Az emberi és állati megbetegedést előidéző gombafajok közé tartoznak a Dermatophytonok (Microsporum spp., Trichophyton spp., Candida spp.), amelyek a hámszövetekben élnek, és az elszarusodott szövetek (bőr, haj, szőrzet, köröm, karom) kóros elváltozásait okozzák. Spóráik a levált hámpikkelyeken, szőrszálakon akár egy évig is fertőzőképesek maradnak.

Az egészségesnek látszó, tüneteket nem mutató macskák lappangó bőrgombásodást hordozhatnak. Európában a macskák több mint kétharmada tünetmentesen hordoz valamilyen emberre is veszélyes gombafajt. Érthető tehát, hogy az esetek 70%-ában macska az emberi gombás megbetegedések forrása.

Embereknél a tünetek az arcon, a nyakon, a kezeken, a törzsön és lábon észlelhetőek (5 évesnél fiatalabb gyermekeknél a fejen is megjelenhetnek). A bőr megduzzad, hámlik, viszket, a szőrszálak letöredeznek, kihullnak. A beteg bőrterület eleinte szabályos kör alakú, a szélén kipirult gyűrűvel. A vakaródzás bakteriális felülfertőződést eredményezhet, ami gennyes bőrgyulladáshoz vezet.

A tünetek az állaton a homlok, a fej, a fül területén, a fülkagyló külső felületén, az orrháton, ritkábban a végtagokon hámlás, pikkelyesedés, szőrhiány formájában tapasztalhatóak. A tünetek nem mindig jellegzetesek, gyakran csak fokozott szőrhullást, vagy vakaródzást észlelünk.

A gyógykezelés mindkét esetben hosszadalmas: a gombás megbetegedések gyógyulási ideje 6-8 hét, az elváltozott bőrfelületek teljes regenerációja akár 3 hónapig is eltarthat. Az orvosi és állatorvosi gyakorlat a betegség leküzdését külsőleg és szájon át adható gyógyszerkészítményekkel segíti elő. Állatoknál vakcinával is megelőzhető a gombás fertőződés egy fajtája: az egy hónapos időközzel beadott két injekció egyéves védelmet nyújt. Ezután évenként egyszer egy emlékeztető oltást elegendő beiktatni.

A vakcina nemcsak megelőzésre jó, hanem eredményesen gyógyítható vele a már megbetegedett ill. a tünetmentes, de fertőzést hordozó állat is. Ez a vakcina a Microsporum gombacsalád ellen nyújt aktív védelmet. Más gombafajok okozta, emberre szintén veszélyes megbetegedések gyógykezelése speciális tabletták és samponok alkalmazásával történik.